Az olvasási tartalom különböző lehetséges célokhoz igazodik. A szabadidős olvasás például megmutatja a szórakozás és szórakozás fontosságát. Az olvasás elősegíti a különböző témákhoz való hozzáférést, amelyekről elmélkedéseken keresztül lehet vitatkozni és objektív adatok. Ban ben Formación y Estudios Belemerülünk abba, hogy mi is az érvelő szöveg, és melyek azok a főbb jellemzők, amelyek leírják.
1. Érvelő szöveg bevezetése
A szöveg bevezetője kontextusba helyezi a tárgyalandó témát. Vagyis bevezeti az olvasót a fő kérdésbe: abba, amely magának az érvelésnek és elemzésnek a tárgya lesz. Mindazonáltal, ennek a gyakorlatnak a megvalósítása egy korábbi indoklás alapján történik. Azaz gyakori, hogy a bevezető részletez néhány kiindulási adatot, hipotézist és premissziót, amelyek megalapozzák a későbbi megjegyzéseket.
2. Tökéletesen összekapcsolódó ötletek sorozata
Általában egy érvelő szöveg megértése több újraolvasást igényel. Ily módon olyan árnyalatokat lehet megragadni, amelyek a szöveg első megközelítése során észrevétlenek maradnak. Nos, az érvelő szöveg egy olyan szerkezetet mutat be, amely a kapcsolaton keresztül tárul fel a fő és támogató ötletek listája, amelyek összekapcsolódnak.
Következésképpen az olvasó a bevezetőtől a befejezésig halad, és a folyamat és a szövegértés révén áttekintést kap a témáról. De a témát egy nézőpontból közelítik meg: abból, amelyet a szövegben részletezett adatokkal, reflexióval, érveléssel támasztanak alá. Számos objektív létezik, amelyek különböző szögeket és perspektívákat kínálnak. Nos, egy érvelő szöveg egy konkrét álláspontot mutat meg. Lehet megvédeni egy perspektívát, és megmagyarázni az okokat, amelyek igazolják az említett kritériumot vagy fordítva, az ellenkező megközelítést alkalmazza.
3. következtetés
Az érvelő szöveg vége a kidolgozott téma szintézisével zárul. De nem korlátozódik az előző bekezdésekben már feltárt gondolatok felsorolására. Olyan formulát használ, amely a lezárás révén javítja az elemzett szöveg holisztikus szemszögéből a minőségét.
Valójában egy tartalom lezárása releváns helyet foglal el. A szövegben elfoglalt helye világosabban emlékezetessé teszi, mint a közös szál többi része. Az érvelő szöveg egy olyan kérdéssel zárulhat, amely közvetlenül az olvasó reflexiójához szól.
4. világosság
Az érvelő szöveg minősége nagymértékben függ attól, hogy milyen világosan épül fel. És azt is, ahogyan a szerző elemzi a központi témát. Még akkor is, ha az írás fő tengelye összetett témával foglalkozik, a bemutatás módja megkönnyíti a megértést olvasó.
5. Az érvelő szövegben felhasznált források
Amint azt megjegyeztük, az érvelő szöveg részletes elemzést mutat, amely igazodik egy olyan gondolatsorhoz, amely végleges következtetéshez vezet. Szakdolgozat, amely a kérdéses témában állást foglal. És milyen forrásokat használhat fel a szerző álláspontja bemutatására? Például több ötlet felsorolása.
Másrészt azt is megteheti idézze az adott területre szakosodott szakemberek gondolatait vagy véleményét. Van egy másik kulcsfontosságú forrás a gyakorlati szövegalkotásban: a példa. Ebben az esetben konkrétnak, konkrétnak kell lennie, és tökéletesen kapcsolódnia kell a kezelendő témához. A szerző összehasonlítást is tud teremteni két különböző, de egymással összefüggő szempont között. Az írás más stilisztikai forrásokkal, például metaforával gazdagítható.
Ezért egy érvelő szöveg elemzésekor nem csak a megközelítést elmélyítheti, hanem a belső struktúrát és a felhasznált forrásokat is.