Vannak különböző tanulási módszertanok. A hagyományos rendszer az, amely az osztály elméleti képzéséből indul ki, mint előzetes alap, hogy a megszerzett ismereteket a későbbi gyakorlatban is alkalmazni tudja. A tanulásnak azonban nem ez az egyetlen módja. Ismeri a problémalapú tanulást? Ez a módszertan arra ösztönzi a hallgatót, hogy fejlessze a valós helyzetek megoldására irányuló képességeket, kompetenciákat, készségeket és képességeket.
Éppen ellenkezőleg, a problémaközpontú tanulásElőtte magát a konfliktust elemzik, tanulmányozzák a probléma kontextusát, a kezeléséhez szükséges készségeket, és különböző megközelítéseket alkalmaznak a kérdés kezelésére. Ennek a módszertannak olyan gyakorlati filozófiája van, amely a tapasztalatok megszerzésére, mint az ötletek elősegítő erőforrására irányul.
Hogyan alkalmazzák ezt a módszertant a gyakorlatban?
A hallgatók kis csoportja, egy mentorként működő oktatóval egyeztetve, csapatban dolgozni hogy megtalálja a legjobb megoldást egy konkrét és konkrét problémára. A probléma megoldásának keresése közvetlen módon hozzáadott tanulást kínál.
Ennek a didaktikai módszernek az egyik előnye, hogy a hallgató elfogadja a proaktív szerep és nem reaktív, míg a tanár elhagyja a hagyományos osztály szerepét, amelyben magisztrális beszédben átveszi a vezetést. Ebben az esetben a tutor tanulást segít.
Mi a célja ennek a pedagógiának?
1. Vonja be a tanulót saját felfedezési folyamatának főszereplőjévé. Ezt az utat azonban nem egyénileg teszi meg, hanem pozitív visszajelzéseket szerez egy, a eszmecsere, információ, aktív hallgatás és folyamatos együttműködés.
2. Helyezze a tanulót a síkjára valós helyzetek amit valóban meg lehet adni annak érdekében, hogy jobban felkészülhessünk az ilyen körülmények kezelésére.
3. Fejlessze a csapatmunkát folyamatos együttműködés közös cél elérése érdekében. A csapatmunka elsajátítása létfontosságú ahhoz, hogy megbirkózzon más élettapasztalatokkal, például az irodai munkával.
4. Erősítse a memóriát és a megértést a tanultakból tapasztalati tanulás amely szemben áll a szöveg memorizálásának hagyományos módszerével. A tapasztalati tanulást érzelmek és szenzációk kísérik. Ezek az összetevők arra késztetik őket, hogy jobban rögzítsék ezeket az ingereket.
5. Autodidakta tanulás. A hallgató pozitív hozzáállást kap, hogy megtalálja a saját válaszait a konfliktusokra. Ez növeli annak a diáknak a lehetőségeit, aki a megfelelő hozzáállás kialakításával válik a legjobb verziójává.
6. Belső motiváció. Különböző típusú motiváció létezik. A csoportos oktató mentorként pozitív megerősítési feladatot végez, ezért nehézség esetén növeli a külső motivációt. Ennek a módszertannak a kulcsa azonban az, hogy a tanulás súlyát magára a hallgatóra helyezi. Más szavakkal, a belső motiváció a fejlődés kulcsa.
7. Minden problémának van egy tanulási cél alapvető. A két elem között ok-okozati összefüggés van. Vagyis az oktatás prizmájából elemzett problémának van miértje és miértje.
8. Fejlesztése kritikai értelemben a reflexió képességétől és a kérdések erejétől a konkrét válaszok meghatározása előtt.
Filozófiai szempontból nem szabad megfeledkezni arról, hogy Arisztotelész elmagyarázza, hogy minden tudás tapasztalattal kezdődik. És ez a tanulási módszer ebből az előfeltevésből indul ki ismeretelméleti szinten is.